RIGÓJANCSI Szerelem mint édes ihlet
Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum
Egy édesség, melyet a szerelem ihlettett, Rigó Jancsi hegedűművész és Clara Wald Chimay hercegnő románca kapcsán.
Kiállitás a Vendéglátóipari Múzeumban.
A Vendéglátóipari Múzeum rendhagyó tárlatán dr. Török Róbert, múzeumigazgató köszöntötte a megjelenteket, ezt követően Mladen Andrlic, a Horvát Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete utalt a Múzeum 2021-es Fiume kiállitására, mely a mostani megnyitóval együtt a kulturális kapcsolatok folytonosságát jelképezi. Vincze Máté, felelős helyettes államtitkár megnyitója után Sárközy Lajos, hegedűművész idézte fel a korabeli hangulatot.
2024. december 15. – 2024. március 31.
A 19. és a 20. század fordulóját a viszonylag békés Európában gazdasági növekedés és a fejlődés miatt boldog békeidőként szokták emlegetni. Az Osztrák-Magyar Monarchia kikötővárosát, Rijekát is ez jellemezte, rendszeresen induló hajójáratai, fejlődő városképe az egyik legjelentősebb kikötővé tette az Adriai-tengeren. Ahogyan szerte Európában, Rijekában is kialakult a kávéházi kultúra. A nagy jelentőséggel bíró kávéházi légkör jellemezte a Kontinental szálloda kávéházát is, melynek neve máig összefonódott a rigójancsi süteménnyel.
Az időszaki kiállítás bemutatja, ki volt a sütemény névadója, Rigó Jancsi, miként házasodott össze „a kor legérdekesebb nemesasszonyával” és azt, hogy különleges szerelmük hogyan szolgált ihletül egymáig kedvelt sütemény megalkotásához.
A maga korábban nagy visszhangot kiváltó történetet 1959-ben farncia-magyar koprodukciós filmben is megörökíítették"A fekete szem éjszakája" címen, Keleti Márton rendezésében.
A Múzeum emeletén két további, a régi korokat idéző kiállitás tekinthető meg.
(K)rémes irodalom – Az Angelika cukrászda és Gyurkovics Tibor
2023. november 9. – 2024. február 11.
Egykor Budapestet mint a kávéházak városát emlegették. Ezek a kávéházak a szellemi eszmecserék fellegvárai voltak, irodalmárok és művészek találkozóhelyei. Ezt a hagyományt igyekezett feleleveníteni Bechmann Györgyné is, aki cukrászdájában télen-nyáron otthont adott íróknak, költőknek és a műveiket tolmácsoló előadóknak, képzőművészeknek. Az Angelika cukrászda úgy vált közismertté Budán mint „irodalmi kávéház”. Gyurkovics Tibor is itt tartotta (irodalmi) estjeit, előbb Lyukasóra, majd Gyurkovics (K)rémes címmel. A közéleti kávéház keretében képzőművészek kiállításainak is otthont adott a cukrászda, Angelika Galéria címmel. Gyurkovics azzal a kéréssel fordult Bechmann Györgynéhez, a cukrászda vezetőjéhez, hogy nevezzenek róla el egy süteményt, akkor megszületett a Gyurkovics (K)rémes, melyet a költő arcképe díszített. A süteményt nemcsak az Angelikában tartott Gyurkovics-esteken szolgálták fel, de akárhol tartott Gyurkovics könyvbemutatót, ott mindig Gyurkovics (K)rémest szolgáltak fel.
Egy valódi székesfővárosi polgár – Marton Alajos díszműáru-kereskedő
2023. október 13. – 2024. március 31.
A kiállítás középpontjában Marton Alajos kereskedő és feleségének vélhetően Glatz Oszkár által megfestett portréja áll. A téma aktualitását az adja, hogy üzletét 1873-ban, a főváros egyesítésének évében nyitotta meg, majd évtizedekkel később, virilis polgárként és választott képviselőként is aktív részt vállalt a főváros kereskedelmi ügyeinek az intézésében. Pályaképén át az európai fővárosokkal egyenrangú gazdasági-kulturális-társadalmi berendezkedés megvalósításának irányába mozduló, fejlődő magyar főváros képe is kirajzolódik előttünk.
Marton Alajos az 1860-as évek első felében érkezett Pestre, ahol segédnek állt egy Váci utcai norinbergiáru-kereskedésbe. 1873-ban önállósult, a külföldi szakmai tapasztalatok és -árukészlet birtokában nyitotta meg üzletét a Walthier-házban. Szerepelt az 1885-ös országos kiállításon, az Iparművészeti Társulat (melynek maga is alapítója) támogatásával az Ezredéves Országos Kiállításon, s 1900-ban már szervezőként vett részt a párizsi világkiállítás magyar pavilonjának rendezésében. Kezdetben főleg exportból származó luxuscikkeket forgalmazott, de a századforduló idején már élen járt a hazai műipar- és az iparművészeti szakképzés támogatásában is. A császári és királyi udvari szállítói cím és a Ferenc József rend lovagi címének birtokosa. Boltjában rendszeresen fordultak meg az európai uralkodóházak tagjai.
Életútja példaértékű minta a ma pályakezdő fiataljai számára is.
