A Magvető szeptemberi újdonságai
Kötetbemutatók a könyvfesztiválon
Spiró György: Az imposztor. Ganz. Bábel dombja
„Mindig van valamilyen zászló. De mindig van színház is.”
Spiró György egyik legismertebb drámáját, Az imposztort eredetileg Az Ikszek című regényéből írta, a főszereplő Bogusławski figurája Major Tamás alakításában elevenedett meg a Katona József Színház színpadán 1983-ban. A színház és a hatalom összefüggéseiről szóló mű több mint negyven évvel később új befejezést kapott: így kortárs drámairodalmunk klasszikusa ebben a formában most olvasható először.
A Ganz eredetileg operalibrettónak készült Fekete Gyula felkérésére, végül dráma lett 2021-ben. Az 1849 és 1867 között játszódó tragikus történet főhőse a svájci születésű vasöntő és feltaláló, Ganz Ábrahám. A szerző már a hetvenes években is szeretett volna művet írni a reformkor, a szabadságharc és a megtorlás korszakáról.
Kötetünket a Bábel dombja című, napjainkban, egy zsákutcás telepszélen játszódó, rövid groteszk színdarab – alcíme szerint komédia – zárja; ha sok mást nem is, ezt a sötét humorú Spiró-művet a Covid-járványnak köszönhetjük.
Kötetbemutató a könyvfesztiválon: 2024. szeptember 28. 16:00, Nemzeti Táncszínház, kis színházterem
Spiró Györggyel Szegő János beszélget
|
|
Nádasdy Ádám: Szmoking és bermuda. Nyelvészeti írásokA nyelvhasználat modern kézikönyve Nádasdy Ádám számtalan tevékenysége mellett és közben elsősorban tanár: világosan érvelő pedagógus, akinek a magyarázataival a nyelvészet izgalmas és átlátható területté válik. Szmoking és bermuda című gyűjteményes kötete hasznos kézikönyvként igazít el a nyelvhasználat kérdéseiben. A kötetben (a jelenlegi nyelvi változásokat figyelembe véve) helyet kapnak az Ízlések és szabályok (2003) és a Prédikál és szónokol (2008) írásai, de újabb szövegek is olvashatók.
Kötetbemutató a könyvfesztiválon: 2024. szeptember 28. 11:00, Nemzeti Táncszínház, kis színházterem |
|
|
Szabó T. Anna: VigaszÚj versek a szó erejéről A Vigasz gyászkönyv: erősen személyes, az olvasót megszólító kötet. Hangsúlyos benne a fájdalom és az elengedés, a megnyugvás és a továbbélés az anya elvesztése után. Ahogy az ő emlékére írt vers címe is mondja: Nincs. Van. A két fogalom radikális különbsége és összefüggése teremti meg azt az erőteret, amelyben a kötet versei megszületnek. Szabó T. Anna ezúttal is az élet teljességében látja és láttatja a halált, és legyenek bármilyen konkrétak és személyesek a motívumok, a létezés általános érvényű kérdéseiről beszél. A költőre jellemző rövidebb, rímes szövegek mellett a rímtelen, gondolatritmusra íródó jambikus hosszúversek ellensúlyként és megerősítésként is szolgálnak. Egy-egy témát így több szólamban és más fénytörésben is olvashatunk. Ahogy a gyászmunka folyamatának, úgy érdemes az egymással is izgalmas viszonyt létesítő ciklusokba rendezett verseknek egyenként is időt, teret és csendet adni, és lépésenként haladni a könyv ösvényein. |
|
|
